90%-os szabály Németországban: mikor lehet korlátlanul adóköteles?

Ha Ön Magyarországon él, de Németországban dolgozik, a német adóbevallás egyik legfontosabb kérdése lehet az úgynevezett 90%-os szabály. Ettől függhet, hogy Németországban csak korlátozottan adókötelesnek (beschränkt steuerpflichtig), vagy kérelemre korlátlanul adókötelesnek (unbeschränkt steuerpflichtig) minősül-e.

A két kategória között jelentős különbség lehet. A korlátlan adókötelezettség több személyes adókedvezmény alkalmazását teheti lehetővé, házasoknál pedig bizonyos további feltételek mellett az Ehegattensplitting, vagyis a házastársi közös adózás is szóba kerülhet.

A legfontosabb azonban: nem feltétlenül kell jövedelmének 90%-át Németországban megszereznie ahhoz, hogy megfeleljen a feltételeknek. Van egy második lehetőség is.

Mit jelent a 90%-os szabály?

A német Einkommensteuergesetz, vagyis az EStG 1. § (3) bekezdése alapján az a magánszemély is kérheti, hogy Németországban korlátlanul adókötelesként kezeljék, akinek Németországban nincs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, de német forrásból származó jövedelme van.

Ehhez főszabály szerint az alábbi két feltétel egyikének kell teljesülnie:

• az éves jövedelmek legalább 90%-a a német jövedelemadó hatálya alá tartozik, vagy
• a Németországban nem adóköteles jövedelem nem halad meg egy meghatározott összeghatárt.

A két feltétel alternatív. Nem szükséges mindkettőt egyszerre teljesíteni. Ezt az EStG 1. § (3) bekezdés 2. mondata kifejezetten így szabályozza.

Röviden: ha nincs meg a 90%, attól még lehetséges a korlátlan német adókötelezettség, ha a Németországon kívül adóköteles jövedelem elég alacsony.

Kire vonatkozik a szabály?

A szabály tipikus esete egy olyan magyar munkavállaló, aki például:

• Magyarországon tartja fenn lakóhelyét és családi otthonát,
• Németországban dolgozik,
• Németországban munkabért kap,
• esetleg Magyarországon is rendelkezik valamilyen jövedelemmel.

Ha nincs németországi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, főszabály szerint csak a német jövedelmei miatt lenne korlátozottan adóköteles. Az EStG 1. § (3) alapján azonban kérheti a korlátlan adókötelezettséghez hasonló kezelését, ha a törvényi jövedelmi feltétel teljesül.

Hogyan működik a 90%-os teszt?

A 90%-os szabályt jövedelem alapján, nem pedig munkanapok vagy Németországban eltöltött napok alapján kell vizsgálni.

Egyszerűsítve:

Németországban adóköteles jövedelem ÷ teljes figyelembe veendő jövedelem × 100

Példa

Önnek egy évben:

• 45.000 € Németországban adóköteles jövedelme és
• 4.000 € Magyarországon adóköteles jövedelme van.

A teljes jövedelem 49.000 €. A német rész:

45.000 ÷ 49.000 = 91,84%

Ebben az egyszerűsített példában a 90%-os feltétel teljesül.

Mi történik, ha nincs meg a 90%?

Ez az egyik leggyakoribb félreértés. A 90% alatti eredmény önmagában még nem jelenti azt, hogy Ön nem kérheti a korlátlan adókötelezettséget.

Az EStG egy második lehetőséget biztosít: a Németországban nem adóköteles jövedelem nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeghatárt. Az EStG 1. § (3) azt is előírja, hogy ezt az összeget csökkenteni kell, amennyiben ez a lakóhely szerinti ország viszonyai alapján szükséges és megfelelő.

Magyarország esetében ezért nem automatikusan a teljes német Grundfreibetrag az irányadó.

Mennyi a magyarországi jövedelem határa 2024–2026 között?

A német Grundfreibetrag 2024-ben 11.784 €, 2025-ben 12.096 €, 2026-ban pedig 12.348 €. Ezeket az összegeket a Bundesministerium der Finanzen hivatalos összefoglalói is tartalmazzák; a 2026-os összeg a BMF 2026-os tájékoztatójában is szerepel.

Magyarország a BMF országcsoportosításában a 2. csoportba tartozik. Ennél a csoportnál az EStG 1. § (3) bekezdésében szereplő összeget 3/4 részben kell figyelembe venni. A 2024-es besorolás a BMF 2024-es Ländergruppeneinteilungjában, a 2025-től alkalmazandó besorolás pedig a BMF 2025-ös országcsoportosításában található.

Ez 2025-re konkrétan

12.096 € × 75% = 9.072 €

2026-ra

12.348 € × 75% = 9.261 €

Miért nem 12.096 € a 2025-ös határ Magyarország esetén?

Az interneten gyakran olvasható, hogy 2025-ben a Németországon kívüli jövedelem legfeljebb 12.096 € lehet.

Magyarországon élő adózó esetében ez így általánosságban nem helyes.

Az EStG 1. § (3) szerint a Grundfreibetrag összegét csökkenteni kell, ha ez az adózó lakóhelye szerinti ország viszonyai alapján indokolt. A BMF ehhez országcsoportokat állapít meg. Magyarország jelenleg a 3/4-es oszlopban, vagyis a 2. csoportban található. A BMF hivatalos országcsoportosítása kifejezetten az EStG 1. § (3) bekezdésének jövedelmi határára is alkalmazandó.

Ezért a 2025-ös magyar határ:

9.072 €, nem 12.096 €.

Ez különösen fontos lehet akkor, ha Ön Magyarországon például ingatlan-bérbeadásból, vállalkozásból vagy más tevékenységből szerez jövedelmet.

Milyen jövedelmeket kell figyelembe venni?

A szabály nem egyszerűen a bankszámlára beérkezett összegeket vagy a vállalkozás árbevételét hasonlítja össze. A törvény Einkünfte, vagyis adójogilag meghatározott jövedelmek vizsgálatát írja elő.

Figyelembe jöhet például:

• német munkabér,
• magyarországi munkabér,
• egyéni vállalkozásból származó jövedelem,
• ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem,
• bizonyos nyugdíjak,
• más külföldi jövedelmek.

Ezért például egy magyarországi lakás éves 10.000 € bérleti díja nem feltétlenül jelent automatikusan 10.000 € figyelembe veendő jövedelmet. A bevételt és az adójogilag figyelembe vehető költségeket külön kell vizsgálni.

Az egyes jövedelmek német adójogi minősítése ezért döntően befolyásolhatja a 90%-os számítást.

Három egyszerű számítási példa

1. példa: teljesül a 90%-os szabály

2025-ben:

• Németországban adóköteles jövedelem: 45.000 €
• Magyarországon adóköteles jövedelem: 4.000 €

Német rész:

45.000 ÷ 49.000 = 91,84%

A 90%-os feltétel teljesül.

2. példa: nincs meg a 90%, de mégis teljesülhet a feltétel

2025-ben:

• Német jövedelem: 30.000 €
• Magyar jövedelem: 6.000 €

Német rész:

30.000 ÷ 36.000 = 83,33%

A 90%-os feltétel nem teljesül. A magyar jövedelem azonban csak 6.000 €, ami nem haladja meg a Magyarországra 2025-ben alkalmazandó 9.072 € határt.

A második feltétel alapján ezért az EStG 1. § (3) szerinti kezelés továbbra is lehetséges lehet.

3. példa: egyik feltétel sem teljesül

2025-ben:

• Német jövedelem: 30.000 €
• Magyar jövedelem: 10.000 €

Német rész:

30.000 ÷ 40.000 = 75%

Nincs meg a 90%, és a magyar jövedelem 10.000 €, tehát meghaladja a 2025-re vonatkozó 9.072 € magyar összeghatárt.

Ebben az egyszerűsített esetben az EStG 1. § (3) szerinti kezelés főszabály szerint nem alkalmazható.

Mire jó a korlátlan adókötelezettség?

A korlátozott német adókötelezettséghez képest az EStG 1. § (3) szerinti kezelés több személyes adózási szabály alkalmazását teheti lehetővé. Ilyen lehet többek között:

• a Grundfreibetrag figyelembevétele,
• bizonyos Sonderausgaben,
• bizonyos außergewöhnliche Belastungen,
• családi körülmények figyelembevétele,
• megfelelő további feltételek mellett házastársi adózás.

A konkrét előny mindig az egyedi jövedelmi és családi helyzettől függ.

Házastárs és Ehegattensplitting: nem automatikus

Ha Ön megfelel a 90%-os szabálynak, abból nem következik automatikusan, hogy német adóbevallásában házastársával közös adózást és Ehegattensplittinget alkalmazhat.

Ehhez az EStG 1a. § és az EStG 26. § további feltételeit is vizsgálni kell. Magyarország EU-tagállam, ezért magyarországi lakóhelyű házastárs esetén ezek a szabályok sok esetben relevánsak lehetnek, de többek között a házastárs jövedelmét is figyelembe kell venni.

Fontos: a „megvan a 90%, tehát automatikusan jár a Steuerklasse III vagy az Ehegattensplitting” következtetés nem helyes.

EU/EWR igazolás: hogyan kell bizonyítani a magyar jövedelmet?

Az EStG 1. § (3) bekezdés 5. mondata előírja, hogy a Németországban nem adóköteles jövedelmek összegét a külföldi adóhatóság igazolásával kell bizonyítani.

Magyarország esetében erre a gyakorlatban rendszerint az EU/EWR Bescheinigung, magyarul gyakran EU/EGT igazolásnak nevezett dokumentum szolgál, amelyet a magyar NAV igazol.

Az igazolás célja, hogy a Finanzamt ellenőrizni tudja a 90%-os vagy az alternatív jövedelmi feltételt. Nulla magyarországi jövedelem esetén is előfordulhat, hogy a Finanzamt ennek hatósági igazolását kéri.

Gyakori hibák

1. A teljes Grundfreibetrag használata Magyarországnál

2025-ben nem automatikusan 12.096 € a magyarországi jövedelem határa. A jelenlegi országcsoportosítás szerint 9.072 €.

2. A 90%-ot munkanapok alapján számolják

Nem az számít, hogy Ön az év 90%-ában Németországban dolgozott-e. A vizsgálat alapja a jövedelem.

3. A bevételt összekeverik a jövedelemmel

Különösen vállalkozás és ingatlan-bérbeadás esetén jelentős különbség lehet a bevétel és az adójogi értelemben vett jövedelem között.

4. Nem jelentik be a magyar jövedelmet

A magyar jövedelem attól még releváns lehet a német adóbevallásban, hogy azt Magyarországon már bevallották vagy megadóztatták.

5. A házastársi splittinget automatikusnak tekintik

A 90%-os szabály teljesítése önmagában nem elegendő. A házastársra vonatkozó további feltételeket külön kell vizsgálni.

Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt. Az egyes esetek adójogi megítélése függ a jövedelem típusától, az adóügyi illetőségtől, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménytől és az adott adóév körülményeitől.